Fogyókúránk mozgatórugói, avagy az elhízásról, az evésről é(l)(rt)hetően

fotó:freepik.com

A hétköznapi nyelvhasználhat közben rengeteg hasonlattal összefuthatunk ami az evéshez, táplálkozáshoz, és ennek fő szervéhez a szájhoz köthető.

Lássunk pár példát: …egy falatot sem bírt lenyelni…nem tudta megemészteni…gombóc van a torkában…nagy falattal kell megbírkóznia…rágódik valamin. stb. Láthatjuk, hogy az evés (vagy éppen nem evés) szorosan kapcsolódik az érzelmek kifejezéséhez is, sok nép bölcsesség is kötödik hozzá.

Nem kérdés, hogy minden fogyókúra együtt jár sok lelki munkával, önismereti feladatokkal, elég csak végiggondolnunk, hogy hogyan szabályozzuk érzelmeinket, mit (t)eszünk ha szomorúak, csalódottak vagyunk, vagy belemenekülünk-e az étkezésbe egy-egy konfliktushelyzetet követően.

Gondolom Téged is foglalkoztat az elhízás oka, és nem csak mióta belefogtál a fogyókúrába, vagy legalábbis szembesültél azzal a ténnyel, hogy súlycsökkentésre van szükséged – hanem már jóval előtte – ahogy figyelted tested változását. Biztos hosszasan gondolkodtál azon, hogy milyen életmódváltásba is kezdj, melyik lehet számodra a leghasznosabb, legnagyobb eredményt elérő a szuper lehetőségek végtelen tárházából.
Bár tudjuk, hogy vannak felelős gének, amelyek a szupjektív éhségérzetet befolyásolják, vagy ételek kinézete egyes embereknél vonzóbbá teszik az étkezést, akkor is amikor igazából nem is éhes az ember. De a gének hatással vannak a zsírégetésre is, és arra is, hogy hova hízunk. Illetve ne menjünk el különféle hormonális problémák, pajzsmirígy-betegségek, hormonális fogamzásgátlók mellett, melyek szintén komolyan beleszólhatnak hormonális egyensúlyunk alakulásába.

Evés, túlevés, közömbösség – meg a stressz

Az elhízás (ha lelki alapú) voltaképpen a túlevésből származik. A túlevés pedig nem más, mint az érzelmeink kezelése, a stresszre adott nem megfelelő válaszunk. 

A fogyókúrás időszakban meg kell tanulni hatékony stratégiákat használni stresszkezelésre. A feszültség leküzdésére jót tesz a sport és a tudatos légzés, érzelemközpontú megküzdési stratégiaként olykor a sírás is hasznos lehet. Biztosan többeknek ismerős az az étkezési hiba, hogy a sürgős és fontos teendőink közepette az evésről megfeledkezünk, aztán hirtelen megéhezünk, s természetesen ilyenkor már bármilyen étel jó, csak hogy csillapodjon az éhség, főleg, ha aztán vissza kell térni a munkához. Nos, ez a túlevés is nagyon gyakori ok az elhízásra, főleg ha e mellett a rendszeres vízivásról is megfeledkezünk. Természetesen ebben szerepet játszhat a hozott minta is. Gondolj csak bele, előfordult-e, hogy sütivel jutalmaztak, ha jó jegyet kaptál vagy jól viselkedtél a doktor néninél, vagy éppen nagymamád főzött valami finomat, ha elszontyolodva érkeztél hozzá? 

Evés – vigasztalódás

Már gyermekkorban megtanuljuk, hogy az étel vigasztalódás. De gondoljunk csak a szülinapi tortákra, az ünnepi lakomákra, ahol a családi együttlét öröme keveredik az étel örömével. Be kell vallanom, velem is előfordult, hogy örömet találtam az evésben és nem álltam meg a reális adagomnál, hanem a társaság vagy az önjutalmazás miatt ettem tovább. 

Unatkozom, eszem

Ahhoz, hogy sikeres legyen az életmódváltás (bármilyen módszert is választ valaki), meggyőződésem, hogy érdemes végiggondolni ezeket a tényezőket az életünkben és minden étkezésnél tudatosítani, hogy miről szól a táplálkozás, valódi szükségem van-e az ételre vagy pótolni akarok valamit, esetleg le akarom vezetni általa a feszültséget. Ha pedig nem a táplálkozásról van szó, akkor milyen hatékonyabb stratégiát választhatok, hogy megküzdjek az aktuális problémával. Talán olykor fárasztó az állandó tudatosság, talán néha meg is feledkezünk magunkról vagy egyszerűen szükség van erre a fajta kényeztetésre, mégis érdemes folyamatában odafigyelni a működéseinkre az egészségünk miatt, az önbizalmunk és az általános jóllétünk miatt is.

A következő cikkünkben olvahatsz a 3 fő pillérről, amit ha betartasz, és erre építed életmódváltásod, már sokat tettél Önmagadért, egészségedért, és a jövődért…és ez még egy filléredbe sem került, tehát nem lehet kifogás, hogy a “fogyókúra sokba kerül”. Kattints ide.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük